Hazaut - Varkala - Mumbai

-->

(Laci)

Kicsit szomorkas a hangulatom mama. Eljott a veg. Ma van hazautunk reggele. Es a kb 40 oras kalvariank kezdete. Ugyanis ennyi idobe telik mire Londonban alomra hajthatjuk a fejunket. India nincs ennyire messze, de rahagyasokkal utazunk hogy tuti ne kessunk le semmit, meghat igy volt csak repulo.

Naaaagyon koran felkeltunk, ugy kb 6-kor, szisztematikus csomagolas (ajandekok alulra, valtoruha felulre) majd a riksaba be, es irany a varkalai vasutallomas, ahonnan el a 8.50-es vonattal Trivandrumba, ugyanis innen repulunk Mumbaiba. A vonattal ismet szerencsenk volt. Az indulas elott 30 perccel sikerult jegyet vennunk az egyik fekvos-legkondis helyre, igy biztositott volt a kenyelmes utazasunk. Az ut nem volt hosszu, alig 1 ora, de minel kenyelmesebb annal jobb, mert meg sok van hatra. Most vegre sikerult kiprobalnunk milyen a folyoso melletti agy. Sokan szidjak mert tul kozel van a jarathoz,  de nekunk bejott. Elhuztuk a fuggonyt, Zsuzsa kenyelmesen elfekudt, nem zavart minket senki. Igy siman el tudnek utazni 10-12 orat. Csak WC-re ne kelljen menni. Trivandrumba pikk-pakk megerkeztunk,  ez a varos egyebkent Kerala fovarosa. Eloszor ugy terveztunk hogy itt is alszunk egy napot, de jol dontottunk hogy a tengerparton maradtunk inkabb mert ez is csak egy zajos budos varos a sok kozul. Itt betertunk egy reggelire, egy utolso masala dosara egy Indian Coffee House-ba. A hely se volt semmi. Az egesz egy kor alaku, csigamenetben felfelo terjeszkedo kavezo volt. Dolgozni tuti halal lehet, allandoan fel-le, de vendegkent remek. Kifele menet elkapott minket egy riksas aki felajanlotta hogy elvisz minket a repterre. Igy is lett. Itt vartunk 4 orat, az osszes ingyen ujsagot kiolvastam, majd felszalltunk az ures gepre. Voltunk kb 50-en az egesz fedelzeten. Az ut egy laza London-Budapest tavolsagnak felelt meg. Eleg meredeken es dinamikusan emelkedtunk es sullyedtunk. Itt is ugy vezetnek mint a foldon. Ha lehetne tuti nyomnak a dudat ezerrel.

Mumbaiban at kellett mennunk az egyik repterrol a masikra, de szerencsere volt egy ingyenes buszjarat a helyi es a nemzetkozi legikikotok kozott, igy nem kellett ujra alkudnunk a viteldijon. Eleg nagy a szigor. A repteren az elocsrnokba belepni csak utlevellel, es jegyfoglalassal lehet belepni. Es ha egyszer kilepsz tobbet nem mesz vissza. Ha csak valaki ele akarsz kimenni akkor jegyet kell venni, es azt is csak bizonyos idovel elotte lehet. Gep indulasa elott 4 oraval lehet csak a varoban lenni. Mi 17.00-re erkeztunk meg a repterre, dea gepunk csak reggel 6-kor indul tovabb, uhogy van 16 orank ucsorogni. Es persze nem engedtek be, hanem egy kulon varoba (jegyvasarlas utan) kellett beulnunk. Itt szerencsenkre volt egy olyan tipusu kavezo (mondjukaz az egyetlen) ahol mindenkeppen szerettunk volna enni egy, a blogunk nevadojanak is szamito sutemenyt, egy Coffee delightot. Ez volt az elso amit ettunk Indiaban, es ugy tunik ez lesz az utolso is. 

Alvos osztaly. Mi mas?

Indian Coffee House csigastilusban

India delight

40. nap - Varkala (Kerala)

-->

(Zsuzsa)

Ma a kevesse barati tengerben valo furdesen (amirol Laci sokkal illetekesebb lenne beszamolni, mert nekem eleg volt egy foldbedongolo hullam, hogy lehuljon a lelkesedesem) es az ajandekvadaszaton kivul nem sok tortent.

Reggelire puttut rendeltunk, igy a reggeli elotti fel orat a konyhaban toltottem, hogy ujabb titkokra deritsek fenyt.A puttu banannal, kokusztejjel es cukorral isteni finom. A dolog maga, a puttu pedig percek alatt keszul el. Rizslisztet es pici sot kevernek ossze vizzel, meg egyes tajakon, peldaul hazigazdainken is, reszelt kokusszal. A kokuszt, ami a kertben termett, ott tisztitotta meg az orrom elott a vastag hejtol, majd a magot (magat a diot) kettevagta, a belsejet kireszelte, s nem szaritott kokuszreszeleket hasznalt. (Mashol csak a liszt es a viz van, s a kesz puttu ket veget martjak csak kokuszba.) A liszt-viz masszat csobe toltik, aminek egyik vege egy forro vizgozzel teli labashoz (vagy kuktahoz) csatlakozik, a masik vegen meg van egy pici teto. Ha az edenybol a puttuval toltott csovon keresztul kozlekedo goz megjelenik a fedocske alatt, a puttu kesz. A kokusztej elkeszitese kb ugyanennyire egyszeru. Reszelt kokuszt vizzel kevernek, turmixolnak, leszurnek es kesz. Arra kell csak vigyazni, nehogy tulegye magat az ember.

A vasarlas soran vegigjartuk a helyeket, hol igeretet tettunk, visszaterunk. Ezzel az ajandekok zome meg is volt. Este meg visszatertunk az egyik korabban mar latogatott boltba. Addigra az eladono gyerekei is hazatertek tanulmanyaikbol, meg ki honnan. 4-5 gyerek rajzolt, szaladgalt, kuszott-maszott a boltban, eletkornak megfeleloen. A – talan legnagyobb – egy 8-9 eves forma kislannyal valo talakozas soran leesett az allunk. Atvette anyukaja szerepet, es verprofin arulta a bolt tartalmat. A korabban mar hallott fordulatokat (hogy ez nem jo szezon, hogy nem megy az uzlet, de mert elso vasarlok vagyunk, ad nekunk kedvezmenyt, ha tobbet veszunk olcsobb lesz, es mennyire jol all az is, es amaz is csak itt es nekunk ilyen olcso...) fergetegesen fuzte, sorolta, szineszte sajatta. Mikor elkezdtem vele alkudozni, s mondtam az arat, amit fizetnek, ugyanaz a hitetlenekedo mosoly jelent meg az arcan, es ugyanaz a mondat, hogy ugye viccelek, mint delelott az anyjaen. Meg hogy mondjak neki jobb arat, mert a berleti dij, es ugyan mar, mi nekem az az 50 rupia. Zseni volt a kislany! Egy ido utan mar csak azert alkudoztam, hogy tartson meg az eloadas. Minek vegen odacsusztatta a kapott penzt az anyjanak, s az egyik kistesot felkapva atrobogott egy masik boltba. Talan ott is megmutatja, hogy ad el egy profi? Olyan volt, mint egy miniatur felnott. Ez a kisember a mi nyugati vilagunkban ezzel az energiaval es magabiztossaggal a vezerigazgatosagig meg sem allna. Itt sokgyerekes anyuka lesz egy bolttal. Ha szerencseje van.

Este egy korabbi igeret nyoman ultunk be egy eleg helyi arculatu etterembe vacsizni. Epp az aramszunet idejen erkeztunk, igy a designbol nem sokat lattunk (csak kitapogattuk az asztalunkat), de a fiubol se, ki segitsegunkre sietett,  csak azt ereztuk, hogy az elozo slukk fuvet akkor sohajtotta ki, mikor hozzank szolt. Ennek fenyeben eleg viccesre kerekedett a vacsora. Azon pontjai feltetlen, mikor o feltunt. Elobb Lacival indultak a melyhuto fele, halat valasztani. Mire odaertek, elfelejtette, mit is kerestek ott. Barhanyszor az asztalunkhoz jott, jokat kacarasztott sajat magan. Kedves figura volt. Vele bucsuztunk Edavatol, Keralatol, a nyartol, a naptol, a tengertol, a hegyektol, kecskektol, a halaszhajoktol, ettol az egesz feje tetejere allt orult, de kedves, szines vilagtol, Indiatol.

Szarado kokusz es aprohal varjuval, aki lopja a halakat

Szarado kokuszok

Halaszok. Talan halot fonnak?

Osztjak a zsakmanyt

Halaszok

Osztozo halaszok

Ananasz es szolo

39. nap - Varkala (Kerala)

-->

(Laci)

Reggel koran keltunk meg kertunk egy robogot a napra, amibol nem akartunk egy percet se elvesztegetni. 9-re meg is jott a robogo, es meg egy rajzolt terkepet is kaptunk a kozeli elefantfarmra, ugyanis az volt a kituzott cel. Ugy tudtuk hogy azon a farmon kozelebbrol is meg lehet csodalni a bohom joszagokat, meg (egy kis penzert cserebe) furdetni es etetni is lehet oket. Nosza, nezzuk meg gondoltuk. En persze a motorozast is nagyon vartam, jo erzes tengerparton robogni. Es nem is panaszkodhatom. Az ut csodas volt. Balunkon a tenger homokos setannyal es  palmafakkal, jobbunkon pedig kis mezo tehenekkel majd egy folyo, mogotte pedig suru erdo. El se hittem. Csak csatlakozni tudok Zsuzsahoz. Ez a kornyek a legszebb amivel Indiaban talalkoztunk. En siman elmotorozgattam volna ott egy hetig! A rajzolt terkep sok segitseget nyujtott de igy is sikerult, ha nem is eltevedtunk, de nem megtalalni az elefantfarmot. A varos stimmelt de a farm sehol se volt. Megkerdeztunk par helyi arcot akik valtig allitottak hogy arra 1 km-re van jobb kez felol. par kilomet utan meg mindig 1km-re volt. Aztan amikor mar az ellenkezo iranyba volt 1km-re akkor visszafordultunk, haladtunk 500 metert es ujrakerdeztuk. Igy a ket vegpont kozott ingazva szukitgettuk a lehetseges talalatokat. Vegul talaltunk egy szallodat, ami a farm tulajdonaban volt, igy ott pontosabban belottek e helyet. Ujabb 1 km es par kanyar utan meg is talaltuk a farmot. Nos. Elszomorodtunk. Voltak ugyan elefantok, szam szerint 4, de nagyon szomoruak voltak. Mondjuk en is szomoru volnek ha mind a negy labam le lenne lancolva egy karohoz es a mozgasterem kb 10cm lenne. En megertem hogy az elefantok nagyon veszelyesek, mert ha begorombulnak nincs az a tank ami megallitja oket, de azert ez tulzas volt. Az elefantok elott volt egy hatalmas kupac ennivalo (palmalevel, faronk stb.) amit bekesen csocsalgattak, hatuljukon meg par ora utan jott is ki minden. Eleg lehangolo volt. Probaltuk csak nezni oket ahogy eszegetnek, ahogy legyezgetik magukat es elvonatkoztatni a helyzetuktol, de nehezen ment. Ettol fuggetlenul nagyon helyes allatok, bohom nagyok es latszik hogy konnyeden eltaposnanak. Jatszi konnyedseggel hasitgattak a faronkoket, es hihetetlen ugyeseggel szedtek le a palmaleveleket zold reszeit. Jol bantak az ormanyukkal. Ezen a farmon talalhato india dijnyertes elefantja, ami allitolag a legnagyobb az orszagban. Nem biztos hogy lattuk, de volt egy hatalmas ami siman lehetett. Ezeket az allatokat ugyanis fesztivalokra adjak berbe, vagy barmilyen unnepsegre. Foleg diszallatkent, nem munkaskent tartjak oket, es nagyon dragak. Ha jol ertettuk akkor akar Rs10.000.000-ba (kb. 50m HUF) is belekerul egy jobb peldany. Ezen a farmon 22 elefant el. Lehett volna meg simogatni oket, meg elefantagolni is, de nem szivesen kinoztuk volna tovabb oket igy odebb alltunk. Elmeny volt. Nem a legszebb, de legalabb van fogalmunk arrol milyen lehet itt fogvatartott elefantnak lenni. Mondjuk mindenhol szar ha fogvatartanak valamilyen allatott. De szerintem az allatkertben jobb sorsuk lenne. Ott legalabb tudnak kicsit mozogni, meg nem locsolgatjak oket, furdetes gyanant, locsoloval a hulye turistak.

Meg kovalyogtunk egy kicsit a kornyeken, nezelodtunk 30km / oraval. Ugy hataroztunk, a vacsora lesz a foetkezes, ebedre csak aprokat eszunk. Talaltunk egy ABC-szerut, ahova betertunk par peksutire meg teara. A bolt abszolut megallta volna a helyet barmelyik nyugati varosban. A legtisztabb, legrendezettebb bolt/etkezde amit valaha lattunk. Semmi legy, semmi hangya a vitrinekben porosodo etkeken, tiszta asztalok, segitokesz eladok. Annyira hogy egy bacsika ottletunk alatt vegig rank (inkabb ram) volt tapadva. Egy percre se hagyott magunkra, vegig ott allt mellettunk, kivansagunkra varva. Kezzel labbal elmagyaraztuk melyik sutibol, kekszbol kerunk mennyit. Nemelyiket el is talalta, masokbol pedig tobbet is adott. Ezek utan belehelyezte a kekszeket egy zacskoba amit szepen be is forrasztott, majd becsomagolta ujsagpapirba a tobbi portekaval egyutt, szepen osszegumizta, majd az egeszet beletette egy feher nylon zacskoba. Az egeszet olyan mugonddal vegezte mintha selyempapirba csomagolna a vilag legdragabb csokolades bonbonjait.

Motorozas kozben talaltunk egy helyes kis oblot ahova kora este visszatertunk egy kis furdozesre. Azt rogton megallapitottuk hogy itt haragosabb a tenger mint Goan. A hullamok nagyobbak, hirtelen alakulnak es gyorsak. Tobbe kevesbe sikerult alabuknom, vagy meglovagolnom de parszor elkapott.  A trukk az hogy jo idoben kell a hullmba beleugrani. Meg mielott tarajos nem lesz. Ha koran az a baj, ha keson akkor meg az. Parszor sikerult pont beleugrnom ugy hogy a legrosszab legyen. Ha nem csinalok semmit az is jobb lett volna. Csak ugy porogtem, hompolyogtem es kocogtattam a tengerfeneket. Dobalt mint egy papirkutyat. Vicces volt, de mikor mar tobb sos vizet ittam mint rendesbol egesz nap, ugy dontottem megadom magam az unszolasnak es kimasztam a partra szaritkozni. Tudomasomra hozta hogy itt o az ur, uhogy tunes. De azert bekeben valtunk el. A part itt is homokos, tobbnyire feher/krem szinu, nehol meg fekete, amit eddig meg nem lattam. Tenyleg fekete. Olyan, mint a cukros mak. Vagy mitha leegett volna a tengerpart. Kicsit felelmetes.

Mire hazaertunk mar besotetedett es kezdtunk megehezni. Nem terveztuk hogy mennenk barhova is igy a haziakkal vacsiztunk. Volt egy angol par rajtunk kivul a hazban, akik tortenetesen Londonban laknak, es a srac Manchesterben jart egyetemre, uhogy megvolt a kozos kapocs. Kaptunk egy nagy tal kagylot, amit szo szerint par oraja gyujtottek. Meg lattuk is a fickot aki eladta nekik. Rendben volt, de en jobban szeretem azt a fajtat ami jobban megvan mosva, igy nem kell homokot is ennem, meg egyebb kagylotormeleket. De az biztos hogy ilyen frisset nem ettem meg. Beszelgettunk egy kicsit amibol kiderult hogy a fiatal par mar ket honapja rojja az indiai uttalan utakat, eszakrol indultak es a kovetkezo allomasuk Sri Lanka lesz, onnan Thaifold, majd karacsonyra vissza Goara. A sracnak ez a masodik utja Indiaba, eloszor negy eve volt, ugyanis egyetem elott korbejarta a vilagot. Ez eleg megszokott az angol fiatalok koreben. Csak tudnam a titkukat, mibol, eskuszom, utanuk csinalnam. Aznap estere esett egy fesztival amibol hozzank csak a fenyek jutottak el. Nem tudom pontosan mi az apropoja, de a lenyeg az hogy ilyenkor mindent meggyujtanak ami gyertya vagy mecses. Jo kis hangulatot teremtettek vacsorahoz, meg egy kis teraszon valo uldogeleshez.

Reszlet egy templombol

Reszlet 2

Elefantsimogato

O a foelefant

A mosoly csak alarc

Masik szekcio

Na erre ittak

Ferfi, no, fegyver

Piheno a tengerparti setanyon

Egy szent viztarolo es a benne furdozok

A templomhoz vezeto ut

Templomkapu

A teplomkapubol letekintve

Na csa

Templomkapu

Foldszinti templom bejarata

Kicsit kozelebbrol

Helyi lakos

Laci nem fotozott sokat...

Utacreszlet

Templomhomlokzat

Akit elnyomott a nap melege

Szent viztarozo es templom

Oke, meg ezt az egyet, aztan befejezem...

Kokuszt szeletelok

Varkala

Ha van munka, szolj!

Csak nekunk jott ki a partra

Vettunk sutit. Gondosan csomagoltak.

Este meggyujtottak millio fenyt

Fenyek

Fenyek 2

Fenyek gyerekkel

38. nap - Amritapuri - Varkala (Kerala)

-->

(Zsuzsa)

Reggel olyan kakofoniara ebredtem! Elkepzelni sem lehet tokeletesebbet. Hajnalban elkezdtek enekelni a templomokban (ferfiak az egyikben, a masikban nok), a madarak is hoztak a formajukat, plusz a viz is szallitotta a halaszok felol a minden reggeli, keso delottbe nyulo muzsikat. Mint egy meghibasodott zenegep, olyan volt az ashram.

Reggeli, pakolas, szoba kitakaritasa magunk utan es irany Varkala. Halal nyugodtan ballagtunk ki a rozsaszin hid labahoz ahol elozo nap szaz riksa allomasozott, hogy fogunk egyet es azzal megyunk ki a buszallomasra. Nos, ezen a reggelen egy fia riksa se kozel, se tavol. Kibaktattunk hat az ashram bejaratahoz, mert ott meg van esely, hogy talalunk egy  visszafuvarra varo riksat. Ez sem nyert. Igy esett hat meg, hogy az Amritapuri es Varkala kozti 60 kilometers utat 4 busszal tettuk meg, majd 3 ora alatt. Egy buszt lestoppoltunk, ami a kovetkezo faluba tartott, egy masik innen mert Kollam fele, aztan jott Parippaly, vegul varkala. Es minden varakozasunkkal ellentetben ez meg nem a vegallomas volt, mert a szallas vegul nem Varkalaban volt, hanem Edavaban, ami egy kis telepules varkalatol 4-5 kilometerre.

Azert nem Varkalat valasztottuk vegszallasunkkent, mert az utikonyv azt irta, nyuzsognek a turistak, a tengerpart vegtelen zsufolt. Ehhez kepest, mikor kesobb arra setaltunk, a vizben ha lattunk 5-6 embert, talan sokat is mondok, az arusok meg majd meghaltak par vevoert. Kongtak az utcak, az ettermek, az arusok bodei. Alig lezengett par ember a videken. Az arak ennek megfeleloen kicsit magasabbak is voltak, mert ha vegre betevedt egy meresz vasarlo, attol probaltak beszedni azt a penzt is, amit a tobbi nem erkezo utan hianykent fenntmaradt. Varkala es kornyeke eddig a legszebb hely, ahol megfordultunk. Annyi, hogy ez a csendes elkeserdettseg rault kicsit a videkre.

A szallasunk egy csalad otthona. Asin Momo neven futnak. A szlogenjuk, hogy negy szin, negy szoba. Mi voltunk a citromsarga. Agy, asztal, egy muanyag szek a berendezes, de a haz oszlopos terasza a hatalmas faasztallal feledteti a szoba puritan voltat. Itt szunyog mar nincs, ahogy halo sem az ablakon, meg szunyoghalo se az agy fole szerelve. A haziak? Ket indiai no, ket gyerek, meg egy svajci no. A svajci illetosegu neve Monika, o kepviseli a szallas nevenek  Momo felet, az egyik indiai holgy pedig a masikat. Az ugy volt, hogy egy nap Momo eljott Indiaba, ahol megtalalta a nagy Ő-t. Asin ferjet. Mivel Momo nem tudott malayan nyelven, a feleseg meg nem angolul, a ferfi egy ideig ugy osztotta a lapokat, ahogy neki tetszett. Aztan... aztan nem tudni mi tortent, meghalt a ferfi vagy csak lelepett, de teny, az egykori feleseg es a baratno most egyutt uzemeltetik a csaladi vallakozast. Momo evente 5 honapot tolt itt. Ha valaki, akkor a gyerekek jo sokat profitalnak jeleneletebol. A szallas meglehetosen vilagvegi (minek kompenzalasaul van robogo, es riksa berlesi lehetoseg, meg wifi), de mire besetaltunk a vilagvegerol a lakottabb reszek fele, allithatom, eletem eddig legelkepesztobb tajan haladtunk keresztul. A gyalogosvenyhez kepest jobbra lent a tenger. Balra ligetes erdo, homok, palmalevel fedte hazak. Kesobb a sziklas tengerpart homokossa szelidul, halaszhajok jelennek meg, meg egyre tobb szallaslehetoseg, csabitobbnal csabitobb teraszokkal, etkezdekkel. Minden nagyon izleses, nagyon meghitt, szep. Mint egy ekszerdoboz az egesz.

A gyalogut vegen kezdodik a bazarsor. Egy bolt, egy etterem, egy bolt, meg egy, egy etterem. Csak penzt kolteni lehet. Utolso allomasnak kituno. Jobbnal jobb ajandekokat lehet venni, es meg cipleni sem kellett oket egesz uton. A sor elejen a helyi alakok boltjai, kesobb a nepali arusok, es nepali vendeglatosok veszik at a hatalmat. Veluk nem olyan konnyu alkudozni. Az arujuk jobb minosegu, ez teny, de epp ezert ami arat mondanak, az tobbnyire a valos ar, es csak par tiz rupiat engednek, ha tobb dolgot vesz az ember. A masik fontos dolog, hogy nem szabad igergetni, hogy most nem, de majd kesobb visszajovok, mert szavan fogjak az embert. Kezet raznak, hogy ok, akkor kesobb varunk, es ha legkozelebb setalsz arra, emlekeznek, es mese nincs, akkor lehet haladni a boltba befele. Szerencsere csak harom helyen tettem igeretet, a harmadikon vilagositott fel az elado lany, hogy itt komolyan is veszik az effele adott szavakat, ugyhogy ovatosan fogadkozzak, es 2-3 helynel tobbon ne fogadkozzak, inkabb mondjam meg kerek perec, hogy most nem. Olyan komoly arccal beszelt, hogy minden szavat keszpenznek vettem, es aznap nem is tettem tobb igeretet.

(Gyors hir: most olvasta Laci az ujsagban, hogy az egyik helyi vonatnak elvalt az alja es a teteje. Olyan rozsdas, faradt volt az anyag, hogy kerekek kigurultak a vagon fala alol. Lenyegben ketteszakadt. Az utasoknak volt annyi szerencseje, hogy az epp indulo  szerelveny, es nem a robogo gep potyogott szet alattuk. A szethullott darabokat lecsatoltak, es csak a maradek, ep resz haladt tovabb. Senki nem serult meg.)

Aleppy utan ez volt a masodik hely, ahol fuvet kinaltak a helyiek. Nem is ertettem, hogy mikor anno, Aleppyben, megerkeztunk a szallasra, es en kiteritettem a Sumannal szedett novenykeim szaradni, a hazigazda miert jott oda, es szo nelkul kotort bele gyujtemenyembe, s tette fel nem epp kedves arccal a kerdest, ez mi? Mikor mondtam neki, hogy chakravalami, szemmel lathatoan megnyugodott. Hat ezert.  Elobb meg tanakodtunk Lacival, hogy mit erthetnek azon, hogy fu? talan valami helyi gyogyfu? Itt minden ketelyt kizaroan tettek fel a kerdest, kell-e marihuana? Kicsit meglepodtem. Aztan Momoval beszelgetve kiderult, ok pl azert nem arulnak alkoholt a szallason, mert ha valakinek olyan napja van, hogy bemartja oket, bezarhatjak a boltot, leven a haziak muszlimok. Szo mi szo, van itt is minden a kedves mosolyok mogott. Szomoru teny, hogy a helyiek kozt szedi aldozatat az alkoholizmus, s hogy Keralaban eleg magas a farmerok ongyilkossagi rataja. Igen, India elkepeszto. Millioszor racsodalkoztunk, hol imadtuk, hol kevesbe, de teny, mindezt turistakent. Ott elni kokemeny lehet. Ahanyszor vegigsetaltunk a parton, ugyanazon  emberek ultek ott es meredtek a tenger semmijebe feketere egve, csontvekonyan. Helyes voltak, mosolyogtak, par szot szoltak, integettek, ha fotora kerultek, vegtelen boldogok voltak, aztan ahogy elhaladtunk, maradtak megint ok, es a vegtelen tenger. Masnap egy pasi pl, akit Laci lefotoz, s keresre az este folyaman elkuldi neki a fenykepet mailben azon melegeben valaszol is, hogy koszi, meg hogy ez vagyok, ehhez ertek, ha van az orszagodban munka, szolj. Mindenki ugy menekul, ahogy tud. Igy megy ez.

A vendeglok elott kivetel nelkul ott volt egy kis pultocska, rajta jegbe hutve kis halak, nagy halak, gombolyu halak, hosszukas halak, polipok, rakok mindenfele szinben es meretben. Este tiz korul az egyik pasi viccesen konyorgore fogta, hogy ha nem megyunk be, vajon ki eszi meg mindezt a allatseregletet? Volt, ahol nyugati zenevel probaltak becsalni az embereket, voltak elo egyenesben jatszo zeneszek, hangulat-gyertyak, kockas terito es elegans feher abrosz, fairy light es fonott bambuszlevel. Mindenki megtalalhatta volna az izlesenek megfelelo etkezdet... ha lett volna ember. Es ez hivatalosan mar a szezon. Mindenki, mindent bevetve igyekezett vendeget fogni.

Este joval sotetedes utan indultunk haza. A zseblampank epp csak felvillant ugyhogy maradt a telihold mint fenyforras. 

A viz szine az ashramban

Szoba kilatassal

Szobank

Utban az Asin Momo fele - Edavam

Asin Momo terasz

szobank es az adatlapjainkat tolto Laci

csengo az ebedloasztalrol

tengerparti setany

tengerparti setany 2

tengerparti setany3

tengerparti setany 4

tenger a tengerparti setanyrol

tengerparti setany 5

tengerparti setany 6

tengerparti setany 7

tengerparti setany 8

tengerparti setany 9

helyi lakos

tengerparti setany10

tengerparti setany11

tengerparti setany 12

tengerparti setany13

es ez meg mindig ugyanaz a tengerparti setany

tengerparti setany 15

tengerparti setany16

tengerparti setany- egy etterem rogtonzott terasza

tengerparti setany 18

tengerparti setany19

nicsak ki fotoz

tengerparti setany- lakoja

o is itt lakik valahol

tengerparti setany- sok

halaszok

kis lak all...

este ide tertunk be egy utolso vacsira

tengerparti setany...

os is hely arc

az egyik elado egyik kislanya

kozelrol

elgondolkodva

testverek egyenruhaban

kicsiben es nagyban

na ki viszi haza?

tengerparti setany ...

egy szep hajotest

utban hazafele

az a fekete homok

tengerparti setany

feketek es feherek

a tengerparti setany milliomodik arca

lak tehetosebbeknek